Hol is kezdjem kedves kis naplóm?
Kezdem onnan hogy megtörtént a baleset , amit nem részletezek senkinek mára már KECSKEMÉT lakosságának 80% tudja mi volt aznap éjjel!
Tehát az itthon kiszabott büntetésemet töltöttem eddig....1 hónap után besokaltam!!!!
Mivel márc 29 töltöttem barátnőmmel egyetemben a szülinapomat. Ő 26 lett én 22 !
1 hónapon keresztül nem voltam sehol nem láttam a barátaimat és a barátnőmet sem elégszer:(!
Szülinapom alkalmából odaálltam a szüleim elé és bocsánatot kértem a baleset miatt és közöltem velük h nem jo ez a helyzet ugyhogy változtassunk rajta mert 22 évesen nem tarthatnak úgy mint egy 14 éves hülyegyereket!!!!
A vita 3 fordulós volt...nagyon elhrapodzott a végére a dolog mert részemről felkerültek olyan alternatívák hogy elköltözöm , ott hagyom az iskolát és elmegyek dolgozni ! ! !
A végén kompromisszumot kötöttünk!!!!! Kezdenek végre felnőttként tekinteni...és ez volt a cél mert elegem volt abból h gyerekként álltak hozzám!!!
Kisebb megvonások még vannak mert nem lehet semmissé tenni amit csináltam de ez így van rendjén!
Lényegében egvívtam az első jelentős harcot a függetlenedés felé , és az igazán felnőtté válás felé!
A kapcsolatom pedig hihetetlen megprobáltatások után virágzik!!! És meg is érdemeltük ezt már!
Kijárt nekünk!
Egyszóval megint látom a fényt a távolban ! Megvan a cél! És talán a kiút is a gödör aljáról !!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése